február, 2011 havi archívum

Hajfestés

Posted in blabla on 2011. február 27. by missvick

Miért csak mogyoróbarna meg aranyszőke meg csokoládé meg ilyen guszta hajszínek vannak? Miért nincs semmilyenszőke, egérszín vagy uncsibarna?

Reklámok

Egyedülálló nő megosztaná

Posted in film, Vélemény on 2011. február 24. by missvick

Szombat délután úgy alakult, hogy anyukámmal kettesben maradtunk otthon, pasik nélkül, de ahelyett, hogy a hüvelygombáról beszélgettünk volna, mozidélutánt tartottunk, és megnéztünk egy filmet.

Ahhoz képest, hogy a filmet nem lehet éppen újnak nevezni (velem egy idős, és én sem vagyok éppen ifjonc), nem untam és nem volt vontatott. Sőt, Bridget Fondát felvettem az általam gyönyörűnek talált nők listájára, ami tudvalevőleg nem túl hosszú.

A könyvet elég régóta néztem a polcon, el is akartam olvasni, de valahogy sosem tud az ember annyi időt szánni az olvasmányaira, amennyit szeretne. Mindenesetre nagyon jól megírt forgatókönyv szerint forog a film, minden szépen a helyén van, lassacskán alakulnak az események. A fiatal Allie éppen elhagyja csalfának bizonyult vőlegényét, azonnal talál új lakótársat, a csúnyácska, esetlen Hedyt. A lány eleinte kedves és őszinte barátnak bizonyul, de mikor a vőlegény visszakönyörgi magát, törődése tolakodóvá válik, és féltékenységében elmarna mindenkit Allie mellől.

Persze nem túl kifinomult eszközökkel dolgozik, Hedy “másolása” elég nyilvánvaló: ugyanolyan ruhák, közös dolgok, a végén még Allie jellegzetes hajviseletét is átveszi. Mindezekkel együtt jó kis film, szép a főhősnő, a lakása még szebb, a szomszéd kamasztigris méretű macskája már csak hab a tortán.

Szabadnap

Posted in blabla on 2011. február 24. by missvick

Mára szabadnapot kaptam. Anyukámnak van egy elmélete, miszerint annak, hogy betegen itthon maradok, semmi élvezeti értéke nincs, úgyhogy inkább szóljak előtte egy picit, itthon maradok, kipihenem magam, és még használt papírzsepiket sem hagyok szanaszét.

Szóval ma pihenés gyanánt kiporszívóztam, felmostam, portalanítottam, ablakot pucoltam, rendet raktam, megírtam a kémialeckémet, a beadandómat a csernobili katasztrófáról, végignéztem a Gilmore Girls második évadját, és most megyek tornázni.

A király beszéde (The King’s Speech)

Posted in film, Vélemény on 2011. február 20. by missvick

Mindenki látta, mindenki erről beszél, mindenkinek van róla véleménye, szóval muszáj volt nekem is megnézni.

Komoly hendikeppel indult a film nálam, mivel szegény Colin Firthöt nem állom (véleményem szerint csak a karótnyelt, öltönyös angol úriembert tudja alakítani, igaz, azt nagyon hitelesen), viszont Geoffrey Rusht szeretem, Helena Bonham Cartert pedig imádom.

Egy-két dolog mindenesetre feltűnt: 1. Colin Firth majdnem olyan jól alakítja a dadogós királyt, mint Dustin Hoffman a fogpiszkálószámláló autistát; 2. Geoffrey Rushnak van arca a szakáll mögött; 3. Helena Bonham Carter tényleg meghízott.

Kicsit hosszú volt (zka 2 óra -valamennyi), az utolsó pár percben már csak a körmömet piszkáltam, de nagyon tetszett, hogy a végén a teljes beszédet leadták. A Fekete Hattyú méltó ellenfele lesz az Oscarért folyó küzdelemben.

Völgyhíd

Posted in színház, Vélemény on 2011. február 15. by missvick

Jajj.

Iskolai kötelező darab volt (fordítok: a magyartanárnő találomra kiválaszt egy előadást, és vesz rá egy rakat jegyet, amit kötelező kifizetni), és amiben benne van ez a szó, az belőlem azonnal ellenállást fejt ki. Ezúttal sem alakult másképp.

Már elmenni sem akartam, a Kolibriben utoljára az Ózt láttam (hmm hadd számoljak csak TÍZ ÉVE), ráadásul elsőnek a Sas kabaré jut róla eszembe, meg a rendkívül színvonalas szilveszteri műsorok. Mostantól a kicsi vécé, a büfés cigirágó meg a kényelmetlen székek fognak.

A darab elvileg díjnyertes, és megtörtént események alapján (tisztára mint egy horrorfilmben). Még korhatáros is. Sajna az összképet igencsak lerontotta, hogy nem láttam a tanárok által összeterelt diáknyájon kívül embereket, akik önszántukból mentek volna el.

A szöveget Háy János írta, s mikor ezt megosztottam Nagygonosszal, egyből emlékeztetett, hogy tőle származik az a vers, ami nekem annó annyira tetszett. Mint utóbb kiderült, ez sajnos nem jelent semmit, elvégre én is tudok vicces rajzokat készíteni a jegyzeteim margójára, mégsem kezdek freskót festeni.

A legnagyobb gondom az az eredetinek és mélyenszántónak szánt gondolat volt, hogy a gyerekeket bábok jelenítették meg. Mert szerencsétleneket csak dróton rángatják a felnőttek, nincs is szabad akaratuk, csak a sors meg a végzet… hű, mekkora szavak.

Talán ha pár évvel korábban nézem meg, nem is hagy bennem ilyen rossz emléket, hiszen akkor volt aktuális a jajj-megfogta-a-kezem, meg a szüleim-is-emberek-és-az-emberek-nem-hibátlanok, de ezeket a harcokat én már megvívtam, rég túl vagyok rajta. A felnőttek rettentő sarkosak, a gyerek karakterek semmiféle fejlődést nem mutatnak, ugyanolyanok az utolsó jelenetben, mint az elsőben, és a végén nem is értem az öngyilkosság okát.

Ha ezek után valaki mégis kedvet kapott volna:
http://kolibriszinhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=389

Stephen King: Ragyogás

Posted in könyv, Vélemény on 2011. február 13. by missvick

Stephen King majdnem összes könyvét olvastam, csak ezt nem. Nem tudom, miért, a híres filmet megnéztem és tetszett, mégsem éreztem különösebb vágyat arra, hogy a kezembe kapjam. Pedig ez egyike volt annak a háromnak, ami megvolt a családi könyvtárban (a további tizenakárhányat én szereztem be).

Elkezdtem olvasni, és nem tudtam letenni. Olvastam itthon, olvastam a suliban, olvastam a kettő közötti rendkívül hosszú (húsz perces) úton. Egyszerűen tökéletes. Ijesztő, de még mennyire, meggondolom, mielőtt benyitok a sötét fürdőszobába, feszültséget kelt, elgondolkodom rajta, és ráadásul még simogatja is a hiúságom, mert újabb tételt pipálhatok ki az alapműveltséghez tartozó irodalom listáján.

Végre jó könyvet olvastam, ez annyira feldobott, hogy bele merek kezdeni valami kevésbé szimpatikusba (Skarlát betű, Meggyőző érvek, ilyesmi).

Hair

Posted in blabla, hiszti on 2011. február 8. by missvick

Hirtelen nagyon megelégeltem ezt a hajfestési mókát. A hócipőm televan vele, mert noha nagyon szeretek vörös lenni, ez a jó érzés tart kábé négy napig, amig fel nem vélem fedezni az első miliméteres lenövést. Onnantól kezdve teljesen bizonyos vagyok benne, hogy mindenki azt bámulja, hogy haha, le van nőve a festettvörös haja, és alig bírom kivárni a két hetet, hogy ismét festhessük.

Szóval én ezt meguntam, kérem vissza a barna hajacskámat. Ha váltani akarok, még megvan a szőke parókám.